A mikológia történetének áttekintése Magyarországon

Az ember táplálkozásában már az ősidőkben is szerepet játszottak a gombák, az első gombát bemutató ábrázolás i. e. 1450 körüli időből származik.

Ahogyan a természettudományok fejlődtek, egyre több tudós és orvos foglalkozott a gombákkal, az első feljegyzések is a középkorból maradtak fenn. Az orvostudomány megalapítója, Hippokratész (i.e. 460-375) már tesz említést a gombákról és azok orvosi hatásairól.

Akkoriban keveset tudtak a gombákról, a növények közé sorolták őket, és például a gombafajok mérgező hatásáért az élőhelyet tették felelőssé. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy egy 1560 körül megjelent füvészkönyvben kígyókkal együtt ábrázolták a gombákat, a gonosszal hozták őket kapcsolatba és az ördög műveinek, a boszorkányok és a varázslat eszközeinek tartották őket. A természettudományok fejlődésével sok tudós fáradozott az addig ismert élőlények rendszerének kialakításán.

A magyarországi kutatásokat elsőként Carolus Clusius németalföldi botanikus végezte 1573 és 1588 között Nyugat-Magyarországon. A világhírűvé vált műve a Fungarum in Pannoniniis observatorium brevis historia et Codex Clusii (1601) a mikológia megalapításának dokumentuma.

Hazánkban a gombászat tudományának fejlődését visszavetette a szabadságharc, ezzel szemben külföldön azonban haladt a kutatás. Mérföldkövet jelentett Istvánffi Gyula 1899-ben (A magyar ehető és mérges gombák könyve) tudományos műve. Istvánffival csaknem egy időben 1903-ban és 1911-ben jelentek meg Hollós László Magyarország Gasteromycetái és Magyarország földalatti gombái című művei, amelyek világszerte nagy elismerést váltottak ki. 30-40 éven keresztül Szemere László könyve (Gombáskönyv kezdők részére, 1926) volt az egyetlen, amiből tanulni lehetett.

Moesz Gusztáv 1939-ben a Hazai gombászat múltja és jelene című munkájában arról panaszkodott, hogy nincsenek rendszeres gombászati kutatások. Ezt követően Moesz Gusztáv, Bánhegyi Tibor, Bohus Gábor és Kalmár Zoltán közreműködésével összeállította az első magyar határozókönyvet, amely összefoglalta az összes hazai nagygombát. Az 1950-es évek közepén óriási fordulat következik be a gombászatban.

Abrudán Barbara

Forrás:

Knopp, M. (1999): Gombák határozása, gyűjtése, elkészítése

Krébecz, J. (1988): Gombaatlasz, Kétszáz Közép-Európai nagygomba