Hortobágy, a magyar puszta


Ha egyetlen tájegységgel kéne jellemezni egy külföldinek Magyarországot, a megkérdezettek döntő többsége alighanem a délibábjáról, gulyáiról, gémeskútjairól, csárdáiról és kilenclyukú hídjáról híres Hortobágyot választaná megoldásként.Leginkább talán Petőfi verseinek, pontosabban a köréjük kerített mítosznak köszönhetően Már az általános iskolától kezdve rögzül a gyerekben: a valódi magyar táj az Alföld, a Hortobágy. Az ostorokat pattogtató, bő ingbe, nadrágba öltözött száguldozó csikósok évente turisták tízezreit vonzzák a fűvel gyéren borított, homokos pusztaságba. Maga a Hortobágy nem túlzottan nagy kiterjedésű: mindössze 115 négyzetkilométernyi, szikes talajjal borított, a Hajdúságtól a Tisza vonaláig terjedő terület. Növény és állatvilága fokozott védettség alatt áll, mivel az 1973-tó itt működik Magyarország első nemzeti parkja, amelyet nem csak a magyar hatóságok, de az ENSZ is kiemelt értékűnek minősített, ezért aztán 1979-ben ún. bioszféra-rezervátummá nyilvánította, ahol máshol fel nem lelhető életformák is megtalálhatóak. A Hortobágy gazdasági értéke egykoron az állattartásban rejlett: a XIX. század közepéig szabályozatlan Tisza gyakori áradásai jó hatással voltak a legelőkre, amelyek így igencsak dús fűben bővelkedtek. Rétjein elsősorban lovakat és szarvasmarhát, kisebb számban juhokat és sertést tartottak, és tartanak még a mai napig is, bár lényegesen kisebb számban. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a Tisza szabályozása után a talaj szikesedésnek indult, elvesztette termőképességét, ezért csökkent az állatállomány mérete is. Ennek ellenére e mai napig világhírű a magyar szürkemarha-állomány, amely több száz egyedből álló csoportja az egyetlen a világon. A Hortobágy megközelítését a turistabusz mellett leginkább autóval javasolhatjuk: a 33-as úton juthatunk el odáig. Ha a vonatot, vagy a menetrendszerű buszjáratokat részesítjük előnybe, úgy Debrecen és Füzesabony irányába vegyünk jegyet. A célállomás a tájegységgel megegyező nevű Hortobágy település. A község ma szinte teljesen a turizmusból él. Központjábanhelyezkedik el a történelmi gyökereit egészen a XVII. századig nyújtó Nagycsárda, amelyben egykor Petőfi is megszállt, erre amúgy tábla is emlékezteti a látogatót. Ma előtte és a környékén parkolnak a turistabuszok. A megérkező látogató, ha nem tér be egyből a csárdába, több kisebb múzeumot és kiállítóhelyet is megtekinthet, ahol a vidéket bemutató tematikus festménytárlat mellet az egykori pusztaiéletet reprezentáló jellegzetes tárgyakból alkotott gyűjtemény nézegetésvel is elüthetoi az idejét. Mi szivünk szerint mégis elsősorban a valódi táj megtekintését javasolnánk főprogramnak. Tegyünk tehát sétát a Povolyn Ferenc mérnök tervei alapján 1827 és 1833 között a kilenclyukú hídhoz, majd aHortobágy patakon átívelő hídon keresztül a Lovasfaluba. Ha netán augusztus 20-án érkezünk, részt vehetünk az évente megrendezésre kerülő hagyományos Hídvásáron is. A Hortobágy leghíresebb atrakciói mind a mai napig a hajdan volt állattenyésztéssel függnek össze: a csikósok által prezentált, akrobatikus mutatványokkal tűzdelt előadások mellett, előtt,alatt és után a vállalkozó szelleműek maguk is kipróbálhatják a lovaglás örömeit. A kényelmet kedvelők számára is nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget: őket fogatok várják, amelyeken jó pénzért kihajthatnak a pusztára. A lovak mellet a vidék másik természetes látnivalója a magyar szürkemarhacsordák hada. A magyar szürkemarha a szakértők szerint a faj egyik egyik legősibb és legnemesebb vérvonalú típusa, amely mind közül a leginkább megőrizte vadon élő ősei tulajdonságait: az izmos testfelépítést és a z elegáns, vad szépséget. Talán kevésbé közismert, de a Hortobágy pásztorianak, juhásazinak és csikósainak lakhelye az eredti otthona a magyar kutyafjtáknak, azaz a kuvasznak, a komondornak és a pulinak is. A terület madárvilágáról is ismert: nádasaiban megfigyelhető a kócsag, a kanalas gém, a vöcsök, a bölömbika, a nádi rigó, a nádi poszáta, továbbá tavasszal bőségesen láthatunk gólyákat, és a téli hónapokban pedig alkalmanként olyan ritka ragadozómadarakat is, mint a réti sas, az ölyv és a héja. Aki ennél is többre vágyik, és kulináris örömökben kíván részesülni, térjen vissza a Nagycsárdába, vagy válasszon a környéken rendelekezésére álló fogadókból teteszés szerint. Ha autentiusat szeretnénk ennei, feltétlenül ajánlhatjuk a hortobágyi rostélyos, a hortobágyi bevert tojás, az alföldi lebbencsleves, vagy a debreceni töltöttkáposzta kipróbálását.
Kalendárium

2018. május 21.
hétfő
Konstantin napja van.


Árak

Tekintse meg nagyobb vásárcsarnokaink zöldség-, gyümölcs- és húsárait!


Aktuális árlista

Piacok, Vásárcsarnokok

Tekintse meg piacaink leírását, nyitva tartását...




Gombavizsgálat

A Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága az alábbi telephelyeken és időpontokban végez ingyenes gombavizsgálatot:

Időpontok és helyszínek

Fidel Gasztró

Állandó szakértőnk, Fidel Gasztró segít, hogy megismerje az alapanyagokat, amelyeket a konyhában használ. Itt megtalálhat az abált szalonnától a zsályáig mindent, ami a szakácskönyvben előfordulhat.


Receptek

Nem tudja mit főzzön vacsorára? Fidel Gasztró ebben is segít! Használja ki a nagyszerű alkalmat, hogy tanácsot kérjen mesterszakácsunktól!

Mai recept:
Brokkoli krémleves (4 adag)

Ha a többi receptre kíváncsi:
Összes recept

Hungarikumok

Ismerje meg jellegzetes magyar termékeinket, melyek híressé tették országunkat!

Hungarikumok